A Térszínház Egyesület hírei |
Térszínház Egyesület
1990. júl. 30. A Térszínház Egyesület bírósági bejegyzése. Az egyesület önálló életet kezd.
2001. március 14. A Fövárosi Bíróság a Térszínház Egyesületet közhasznú szervezetté nyilvánította.
Közhasznúsági jelentés
A Térszínház Egyesület 2009 évben végzett tevékenységéről
A közhasznúsági fokozatba sorolás bírósági végzésének száma: Fővárosi Bíróság
14. PK. 63.528/6
2001. március 14.
A Térszínház Egyesület Adószáma: 19637396-2-42
A Térszínház Egyesület bankszámlaszáma: 11991092-06325198-10000001
A Térszínház Egyesület kizárólag az alapszabályában rögzített alaptevékenységet végzi.
Vállalkozási tevékenységet nem folytat.
Számviteli beszámoló (adatok ezer Ft-ban)
A. Bevételek
1. Közhasznú célú működésre kapott támogatás
- Szja 1%: 301
2. Pályázati úton elnyert támogatások:
- OKM 12000
- N.C.A : 1229
NKA 1100
- Szakszervezet: 800
3. Közhasznú tevékenységből származó bevételek:
- Előadásdíjak: 6221
4. Tagdíjak: 19
5. Egyéb bevételek:
- Banki kamat bevétel: 2
- Áthárított tel. ktg. bev.: 107
- Áfa : 1384
1.
B. Ráfordítások:
1. Ráfordításként érvényesíthető kiadások:
- Szem.jell.ráfordítás: 11026
- Egyéb term. és kez. Ktg. : 8885
2. Ráfordítást jelentő elszámolások:
- Értékcsökkenési leírás: 178
3. Ráfordításként nem érvényesíthető kiadások:
- Beruházási kiadások: 0
- Levonható ÁFA: 1234
Az Egyesület közhasznú tevékenységét közel 31 %-os támogatás emelkedése mellett végezte 2009 évben.
2008 évi támogatás: 11545
2009 évi támogatás: 15129
Beszámoló a Térszínház Egyesület 2009. évi közhasznú tevékenységről
2009-ben mindazt a tevékenységet, amit az 1990. év 07. 10-i alakuló közgyűlésen elhatározott az egyesület - majd 2001-ben ezeket az egyesületi célokat újabb közgyűlési határozattal közhasznú minősítésre a bírósághoz benyújtottunk és a bíróság 2001. 03. 14-én elfogadta- folytatni tudta, mind minőségét, mind mennyiségét az előző évekhez képest megtartotta.
2009 őszén Betilthatatlan szívdobogás címmel szeptember végétől november közepéig, több mint másfél hónapon át tartó ünnepség sorozat keretében nyílt meg a Térszínház 40 éves évfordulóját bemutató kiállítás. A kiállítás végig követte a 4o év bemutatóit, a művészi és a pedagógiai munkánkat, alkotó módszereinket, az életképek betekintést adtak a társulati életünkről, és azokról is megemlékeztünk, akik már „odaát játszanak". A szokványos tablók helyett a nézőket aktivitásra késztető trükkök tették érdekessé a tárlatot.
A Térszínház Egyesület 2009-ben három bemutatót tartott, ezen felül 16 darabot játszottunk, ezekből 7-et gyermek, illetve ifjúsági közönségnek, és 12 felnőtteknek szólót. Az év során állandó helyünkön, Óbudán, a Térszínházban 98 alkalommal volt színházi előadásunk. (Ebben benne van a 15 befogadott előadás is.) Ezen fölül 46 esetben utaztatott előadást tartottunk. A bázishelyünkön tartott és utaztatott saját előadásainkon kívül a színjátszók és versmondók segítése és szakmai képzése, illetve a cselekvő drámaelemzések és tapasztalatcserék, bemutató órák illetve dramatikus játszóházak 98 alkalmat jelentettek. 2009-ben 210 alaklommal találkoztunk a közönséggel, és ebben nincs benne az előadásainkat követő teázás melletti beavató beszélgetés a látott műről és annak színreviteléről
2.
A három bemutató: a Faunok és nimfák című darabot tavasszal, a Pinkó és a szegényember című bukovinai székely mesét szeptemberben, a Hervay Gizella verseiből készült estünket pedig késő ősszel mutattuk be. A bemutatókat megelőző műhelymunkában mód nyílott arra, hogy budapesti, pest megyei, fejér megyei és Bács-kiskun megyei szervezetekkel kiépült kapcsolataink gazdagodjanak, mert a tiszasasi Pitypang Egyesület tagjai, a Szent István Gimnázium és a Petrik Szakközépiskola tanulói, részt vettek műhelymunkánkban.
Munkánk megújítását jelenti a pécsi Apolló körrel való szoros műhelykapcsolat. Ennek egyik látványos eredménye a 2009 tavaszán az a tapasztalatcsere és konferencia, ami a pécsiek két előadása, a Kárpáti Péter írásaiból készült Tótferi és Az igazság bajnoka köré szerveződött. Az év során összesen 144 előadást tartottunk, amiben 15 befogadott is szerepelt. Utaztatott előadás volt 46. Ezeken az előadásokon kívül 41 esetben csak szakmai képzést tartottunk, 29 esetben cselekvő elemzést, bemutató órát illetve dramatikus játszóházat. Mindösszesen 210 alkalommal volt mód arra, hogy a Térszínház Egyesület közönséggel találkozzon.
Szolgáltatásai jelentősen bővültek, korszerűsített honlapunk által. Tevékenységünk bővült a Pécsi Ifjúsági Színjátszó Társasággal és az Erkel Ferenc Ált. Iskola és Gimnázium tanulóival és a Dévai Szent Ferenc Alapítvánnyal.
A 210 alkalom valamivel több, mint fele történt a Térszínház bázishelyén a III. ker. Zichy kastélyban, a többi pedig utaztatott formában. Kapcsolatunk Budapesten, Baranyában, Bács-Kiskunban, Borsod- Abaúj- Zemplén, Győr-Moson-Sopron megyében, Fejér megyében, Heves, Nógrád, Pest, Szabolcs- Szatmár- Bereg, Jász- Nagykun-Szolnok és Vas megyékben fesztiválok, találkozók és népünnepélyek szervezőivel is bővült az anyanyelvi nevelésben résztvevő pedagógusokon kívül.
Honlapunkat folyamatosan korszerűsítjük, mind szerkezetét, mind tematikáját és vizualitását illetően. A 210 esemény előkészítése, megtervezése és lebonyolítása az egyesület munkája volt, bekapcsolva jó néhány társadalmi munkást, hiszen a személyesség elengedhetetlen része tevékenységünknek. Ehhez kapcsolódik a sokrétű kapcsolattartás önkormányzati vezetőkkel, intézményeikkel és civil szervezetekkel.
Külföldi vendégszereplésünk Erdélyben, Szovátán volt az Égig érő fesztivál keretében. Ott 18 fellépésünk volt. Adventban pedig Parajdon a sóbányában játszhattuk a Karácsonyi Misztériumot 3 000 néző számára. A társulat december 19-én délelőtt tizenegy órakor a Böjte Csaba atya vezette Dévai Szent Ferenc Alapítvány és Parajd város felkérésére a sóbánya kápolnájában mutatja be Karácsonyi Misztérium című játékát.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 12 millió Ft-tal, az NCA 1,7 millió Ft-tal, az NKA 1,1 millió Ft-tal és Színházi Dolgozók Szakszervezete 800.000.- Ft-tal támogatott bennünket, a Térszínház művészeti programjának és az ehhez kapcsolódó pedagógiai és módszertani munkának a szervezése és megvalósítása érdekében.
A tárgy évi tevékenységünk megfelelt a közhasznúsági céloknak, avval a megjegyzéssel, hogy nagy hangsúlyt kapott a nevelés és oktatás, a képességfejlesztés és ismeretterjesztés, a kulturális tevékenység és a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése (pl. kistérségi kapcsolatainkban).
A repertoáron tartott 19 előadásból három új előadás került színre.
A művészi és műszaki munkaviszonyban foglalkoztatottak száma 5 fő. Közhasznú céljaink megvalósításában megbízási szerződéssel foglalkoztatott művészek száma átlagosan 25
3.
Ezáltal a bér és bérjellegű költségeink nem csökkenthetők. Fejlesztési célú beruházásunk nem volt 2009 évben.
Dologi kiadásaink jelentős részét közel 20%-át a jelmez és kelléktár pótlása- karbantartása valamint a színpadi díszletek teszi ki.
Bevételeink jelentős része 70%-a pályázati úton elnyert támogatásokból származik.
Folyamatosan figyeljük a pályázati lehetőségeket, rengeteget dolgozunk a pályázatok elkészítésével. Bevételünk növelése érdekében mindent megteszünk, a személyi jövedelemadó 1%-os felajánlásával is sokkal szélesebb réteget próbálunk elérni, mert sajnos nagyon nehéz fenntartani és működtetni az egyesületet.
Fő fedezetet a működési zavarok pótlására az Egyesület érték-papírállománya biztosítja.
Záró állománya 2009 dec. 31-én, Névértéken: 4984 eFt
I. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 2009 évre :
Megnevezés Előző évi Tárgyévi Változás
Összeg Eft összeg Eft. % Eft.
Saját tőke 3657 5497 50,31 1840
Induló tőke 10 10 0 0
Tőkeváltozás 4819 3647 -24,32 -1172
- Tőkeváltozás Növekedésére ható tényezők:
eszközök változása 5006 6331 26,47 1325
- eredmény változása -1172 1840 3012
- kötelezettségek változása 1022 490 52,05 -532
- tartalék változása
Tárgyévi eredmény -1172 1840 3012
- Tárgyévi eredmény Csökkenésére ható tényezők:
Pénzügyi eredmény -890 2018 2908
+ Nem pénzben realizált er. -282 - 178 36,88 104
4
II. Kimutatás a kapott támogatásokról
Támogató Támogatott Támogatás összege Változás
Megnevezése cél előző évi tárgyévi % Eft.
1.Központi ktg.vetési szerv Működési 9000 12000 33,33 3000
2. Elkülön. állami pénzalap :
NCA: Civil szerv.műk. 1000 1229 22,9 229
NKA: Darab megvalósítása 945 1100 16,40 155
3. SziDOSz Szakszervezet Darab megvalósítás 600 800 33,33 200
III. A vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások értéke és összege.
A Térszínház Egyesület a 2009 évben a vezető tisztségviselőknek a tisztségviselői jogviszony alapján nem fizetett tiszteletdíjat, és nem nyújtott juttatásokat.
IV. Kimutatás a cél szerinti juttatásokról
2009 és az azt megelőző években célszerinti juttatások nem voltak.
Budapest, 2010. május 25.
Bucz Hunor
a Térszínház Egyesület elnöke
5.
Emlékezzünk Hegedűs Lászlóra saját szavaival
Kedvenc olvasmánya volt Szent Ágoston. Ő írja:
"A halál nem jelent semmit. Az maradtam, aki vagyok.
Úgy szólíts, ahogy szoktál. Gondolj rám, mosolyogj rám.
Hangozzék el a nevem a házban, ahogy szokott.
Meg fogod találni a lelkemet. Nem vagyok messze,
az út másik oldalán. Kérlek, légy szíves, töröld le könnyeidet."
Magáról így ír az Ugyanazon tű hegyén. 1985-ben megjelent kötetében.
1936-ban, Budapesten jöttem a világra, karácsony másnapján. Lekéstem így a megváltó születését. Készültem papnak és orvosnak, tanultam dogmatikát és anatómiát, voltam diák és rab, segégmunkás és hivatalnok; lettem kérdező hívő ember. Kaptam sebeket: vertek srácok az utcán, ítéltek felettem hívők és hitetlenek. Gyenge voltam és azt hittem ártatlan. Fájt volna visszaütnöm, de vágytam talán rá mégis. A bosszúvágyat nem ismerem. Édesapámat is alig. Őt hétszer hívták be sorkatonának, s hogy nem bírta tovább, eltűnt, amikor a Kárpátok is e hazából. Nyolcesztendős voltam ekkor. Édesanyám varrt, csak varrt és mindíg várt valakit: vissza apámat és vissza a fiát. Meghalt, miután fia megjött. Harminc éves voltam akkor. Mit tudnak gyermekeim az ő fájdalmukról! Én a másokét is közelről láttam, és láttam a bosszú zsigereit. Élek most, vagyok száz esztendős, vagyok fiatal és boldog: a megváltást nem késtem le. Nem késtük le.
A boldog megváltás reményében adjuk közre életének legfőbb adatait.
ÉLETRAJZ
1936-ban született Budapesten. Szépirodalmi műveit HEGEDŐS LÁSZLÓ néven jegyezte. Édesapja, Hegedűs László (+ 1944, szovjet hadifogság) fővárosi tisztviselő, édesanyja, Kosaras Erzsébet (+ 1967) varrónő volt.
1955-ben a Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett. Orvosi egyetemre jelentkezett, a felvételi vizsgán megfelelt, "helyhiány" miatt az Orvossegégképző Iskolába irányították.
1956 október 23-án az egyetemistákkal együtt vonult a Petőfi-szoborhoz, a Bem-szoborhoz, majd a Parlament elé és a Rádióhoz. Október 24-én önkéntes mentősnek jelentkezett a Központi Honvédkorházba, ahol 1957 februárjáig tartózkodott. A harcok idején nemcsak sebesülteket mentett, gyógyszerrel és kötszerrel látta el az egyes felkelő központokat. A fegyveres ellenállás leverése után a kórház idegsebészetén dolgozott, közben kapcsolatba lépett munkás és egyetemista ellenálló csoportokkal, röpcédulákat írt, sokszorosított, terjesztett, és tevékenyen részt vett forradalmárok külföldre mentésében. Hazáját elhagyni sosem akarta.
1957 májusában letartóztatták. 1958-ban a Tutsek Gusztáv vezette népbíróság a Nagy József és társai perben az államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése címén első fokon életfogytiglani börtön büntetésre ítélte. Az ítélet 1959-ben jogerőre emelkedett, mert fellebbezését - egy esetleg várható súlyosbítás miatt - visszavonta. Elzárása idején részt vett a váci éhségsztrájkban, ami miatt bűntető börtönbe került.
1963-ban szabadult a váci börtönből az ENSZ által kikényszerített közkegyelemmel, de még fél évre rendőri felügyelet alá helyezték. A titkoshálózati megfigyelése egészen 1989-ig tartott.
1963 közepén csak nagy nehezen sikerült elhelyezkednie: segédmunkásnak vették fel az Országos Mentőszolgálat gépkocsialkatrész raktárába. Egy év múltán a Híradástechnika Szövetkezethez került gépírónak. Mivel egyetemre nem mehetett, közgazdasági technikumot végzett, hogy valamiféle szakképzettsége legyen. Később a szövetkezetben műszaki könyveket szerkesztett egészen a hetvenes évek eljéig, amikor is munkahelyéről, állítólag a VIII. kerületi pártösszekötő utasítására, eltanácsolták. Ettől kezdve, kockáztatava a
közveszélyes munkakerülés akkori szankcióit, szabadúszóként, majd mikor már lehetett, GMK tagként folytatta a könyvszerkesztést.
1965-ben megnősült. Felesége dr. Bártfai Judit. Három leánya született
(Görgyi, Ágnes, Rita), egyenlőre hét unokája van.
1978-ban kapcsolatba lépett ellenzéki körökkel, miközben keresztény kiscsoportoknak tartott előadásokat a forradalomról. Egyik szerzője volt a kényszerűen szamizdattá lett Bibó emlékkönyvnek (Levél Donát Ferenchez), ami miatt megjelenése előtt áló kisregénye kéziratát indoklás nélkül visszaküldték.
1988-89-ben a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagjaként az 56-os mártírok temetésének egyházi vonatkozásait szervezte, majd rövid ideig a TIB ügyvezető elnöke volt. Tisztségéről lemondott. A Horn-kormány idején Nagy Imre plakettal tüntették ki. A kitüntetést nem vette át. Ezzel a gesztussal nem Nagy Imre ellen tiltakozott.
Rendszeresen írni a börtönben kezdett. Szabadulása után főként a fiókjának dolgozott, megjelenésre nemigen számíthatott, néhány verse a Vigíliában látott napvilágot különböző álneveken. Drámái, tévéjátékai és kisregénye kiadásra várnak. Különféle lapokban számos cikke jelent meg. Tagja a Katolikus Újságíró Szövetségnek. Nyilvános költői bemutatkozása a Térszínházban volt 1999-ben. 2005 novemberében ugyancsak a Térszínház mutatta be Rongylabda című '56-os tematikájú drámáját, amit azóta is nagy sikerrel műsorán tart.
2007-ben a forradalom 51. évfordulójára idejekorán kitűzött zászló egyben az ő búcsúja is volt, október 21-én meghalt. Családjától és barátaitól utolsó erjét összeszedve még egyenként elbúcsúzott egy-egy személyes gondolattal.
Megjelent kötetei:
Hegedűs László néven:
1100 esztendő (kis magyar történelem, 1994 április, Miniszterelnöki Hivatal)
Lélektani vonatkozások a rákgyógyászatban (1996, Magyar Rálellenes Liga)
Hegedős László néven:
Ugyanazon tű hegyén (versek, 1985, magánkiadás)
Kiszökött szemünkből az álom (versek, 1999, Littera Kkt.)
Lángoló kerti kapu (színpadi költemény, 2002, Littera Kkt.)
Rongylabda (dráma, 2006, Püski)
Róla készült dokumentumfilm:
Menteni, menteni, menteni! (rendezte: Katona Szabolcs)
Az utolsó Rongylabda előadáson már nem lehetett itt. Lányától, Ritától a következő levelet kaptuk:
"Mindenkinek köszönjük a Rongylabda újabb előadását!
Testvérem látta, apunak még 20-án mindent örömmel elmesélt.
Sokat jelentett neki. Október 19-én kitettette a zászlót,
előre is többször szólt, hogy nehogy elfelejtsük. Én
értetlenül kérdeztem, miért ilyen korán, a válasz: Mert ma
játsszák a darabom. "
Súlyos betegsége közepette írta, majd diktálta verseit, ahogy
többször mondta: " Végre nincs más dolgom, csak írni."
Cantata
Uram,
köszönöm, hogy engedted látnom
teremtett világod,
az özönlő felhőt, a kibukkanó napot,
a hűvös estét, a frissítő hajnalt,
a nyíló virágot.
Köszönöm, hogy engedted látnom
az épített világot,
ropogó lobogását a szellemnek,
a teremtmény égő akarását,
a cantata profanát.
Köszönöm, hogy engedted hallanom
az örök zenét, a húsvéti hallelluját
s a mámoros reményt,
a kilencedik szimfóniát.
Uram,
engedd majd látnom
a fenséges fényt,
az örök világosságot.
Moha utca, 2007. szeptember 20.
Térszínház Egyesület
1990. júl. 30. A Térszínház Egyesület bírósági bejegyzése. Az egyesület önálló életet kezd.
2001. március 14. A Fövárosi Bíróság a Térszínház Egyesületet közhasznú szervezetté nyilvánította.
A Térszínház Egyesület 2003. és 2004. évi közhasznúsági jelentése 2005. 05. 31-ig olvasható volt az oldalon.