-
Az előadásban életre kel a Winkler-kódex devóciós passiója: a
Mária-siralom (1506), valamint fiatal zeneművészek tolmácsolásában elhangzikPergolesi „Stabat Mater” című oratóriuma. -
-
-
|
Hírek
Térszínház
Tisztelt Nézőink!
Tisztelt Nézőink!
A koronavírus miatt a kormány rendelete alapján a tavaszi szünet végéig, 2021. április 7-ig színházunk zárva tart.
Addig is kísérjék figyelemmel a Térszínház honlapján, Facebook-oldalán és a YouTube-on látható online eseményeinket.
Új online bemutatónk:
A KERESZT ALATT - szcenírozott oratórium
Előadások: 2021. március 31. (sze) 19.30
2021. április 1. (cs) 19.30
2021. április 2. (p) 19.30
www.terszinhaz.hu, https://www.faceboo.com/Terszinhaz
Mindenkinek jó egészséget, derűt és nyugalmas húsvéti ünnepeket kívánunk.
Budapest, 2021. március 2.
Bucz Hunor és a Térszínház társulata
Színházi koncepció bemutatása
Ars poétikánk és arculatunk:
A magyar nyelv drámai erejének döntő szerepet szánunk prózai színházunkban. Tervünkben a színházi nyelvünk és kifejező eszközeink megújításában az eddigiekhez képest, épp a fent leírtak értelmében nagyobb szerepet kap a zenei kifejezés és a szakrális zene. Eddig is megvolt minderre a szándékunk és az előadásainkban a zenei karakterépítést és az oratórikus formát műhelymunkánkban kiműveltük. (Pl. Elektra, Magyarföldi szentek, Karácsonyi misztérium és a Búcsúfia.) A tapasztalatainkat továbbfejlesztve arra törekszünk, hogy a játék tere és ideje, a látvány, a zene, a testi kifejezés anyanyelvünk költői eszközeinek és gesztus tartalmainak sokrétű megjelenítése legyen. A magyar nyelv legfőbb jellegzetességei: elöl-hangsúly, tömör és világos, teret tagoló (lent-fent, jobb-bal, elöl-hátul, szimmetria, tükörszerkezet, dinamikai átlók). Megmutatkoznak nem csak a magyar zenében (népzene és műzene) és a táncokban, de a gesztusrendszerben is. A magyar nyelv gesztustartalma a színpadon azt jelenti, hogy a legkisebb mozzanat is hordozza az egészet (fraktál szerkezet). Proxemikai szempontból pedig a viselkedés, a személyes tér meghatározottsága, továbbá a tér szimbolikus tagoltsága, és a zenei kifejezés tér és idő dimenziókat teremtő volta. A közönséggel való kapcsolat, a jelenlét, a belső képi áramlás, a gondolat és képzelet egységén múlik. Ezt a hiteles gesztust, a teremtő ige nélkül elérni nem lehet.
Ezért fontos számunkra a költői eszközökben gazdag irodalmi szöveg, akár klasszikus, akár kortárs. Ezért fontos a műhelymunka, amelynek során az értelmezés, a dramaturgiai szöveggondozás a megfelelő játékstílus alapját adja. A magukat innovációnak eladott divatok és a lejárt tegnapi sikk helyett a tapasztalati művészetpedagógia élményt adó módszereire és a magyar művelődés hagyományaira figyelünk. Ezen a ponton kapcsolódik színházunk az anyanyelvi neveléshez. Ezért keressük a népszórakoztatás szabad téri és a népszínház nemes eszközeit. Ezért szeretjük a népünnepélyeken való fellépéseket, ezért örülünk a Lázár Ervin és a Déryné országos programba való beválogatottságunknak, és ezért keressük azokat az alkalmakat, ahol a tapasztalati pedagógia eszközein munkálódhatunk. Rendhagyó óráink, beavató alkalmaink, cselekvő elemzéseink színházi előadásainkra épülnek.
Kiemelendő a nyelvünk szemléletessége (gőgös-gégés, büszke-büdös, téblábol-döntésképtelen, sunyít-lefele néz, ér-értelem, fog-fogalom, stb.), azaz szavaink ikon, illetve index jellege. Ebben az értelemben érdemes a színházról, mint a kommunikáció művészetéről beszélni. Színházi és pedagógiai munkánkban a magyar nyelv szolgálatát, egyben a magyar nyelv teremtette világképet és viselkedéskultúrát igyekszünk felmutatni. Mindez az egyes darabok kapcsán része a műhelymunkánknak, illetve az előadásokhoz kapcsolódó cselekvő elemzéseken, beavató színházi alkalmakon, az előkészítő/feldolgozó drámafoglalkozásokon történik. A magyar középkori hagyományok, a paraszti közösségek műveltsége és a magyar líra adja azt a forrást, amiből merítve keressük a színház új kifejezéseit. A 2021. tervünk szorosan kapcsolódik a Jeles Napok, az Évkör alkalmaihoz. A magyar kultúra nemzetet teremtő hagyományainak megújítására törekszünk.
