|
Hírek
Hírek
Bucz Hunor:
Kabdebó Lóránt 80. születésnapjára
/Nagyításhoz kattintson a képre!/
Bucz Hunor köszöntője 2016. január 22-én, a magyar kultúra napján, a Térszínház 45 éves évfordulója alkalmából tartott ünnepen. Felolvasta: Szabó János.
Kedves Mindnyájan!
Köszöntöm a Magyar Művészeti Akadémia képviselőjét, Hausenblasz Dórát, Óbuda-Békásmegyer polgármesterét, Bús Balázst, a negyvenötödik évforduló alkalmából ünneplő közönséget és a Térszínház társulatát.
Negyvenöt év. Egy emberöltő. Mi minden történhet, mi minden sűrűsödik egy emberöltő alatt? Gondoljuk csak el: Hunyadi Mátyás halála után egy emberöltő sem telt el, s a magyar királyság összeomlott. Vagy a reformkorunk, amelyből máig meríthetünk erőt, hitet, kétszer is beleférne egy emberöltőbe.
A kiegyezés után alig több mint egy emberöltő telt el, és a történelmi Magyarország martaléka lett a nagyhatalmaknak.
Nagyrabecsült Bucz Hunor Úr! A Térszínház Ünnepelt Társulata! Tisztelt Ünneplő Közönség!
Bizonyos életkorig könnyű elfogódottan állni az ünnepelt előtt, s nagy megtiszteltetésnek venni, azt a lehetőséget, hogy a méltatók között lehet az ember. Magam lassan-lassan „kinövök” abból az életkorból, amikor a junior lelkesültségével tudom az eltelt, a megélt időt önmagában szemlélni, esetleg méltatni. A negyvenöt esztendős Térszínház esetében az elkötelezettség a Szép, a Jó és az Igaz hármas egysége iránt, mint vezérelv, mindig és minden tevékenységükben kimutatható. Ha más nem is lenne, akkor maga ez az elvhűség is tiszteletreméltó volna. Igen, de mi – a közönség – ennél sokkal többet kaptunk ünnepeltjeinktől, ezért is bánom teljes szívemből, hogy nem lehetek az ünneplők között, nem állhatok előttük, nem köszönthetem személyesen is ünnepeltjeinket, s a kézfogás, az ölelés személyességével – a kicsinél egy kicsivel többet – így most nem tudok visszaadni. Barátainknál nemcsak a választott vezérelvek, hanem a közel 100 bemutatójuk – ezen belül 15 ősbemutató, 36 saját fejlesztésű darab, a több mint 7000 előadás olyan gyakorlati teljesítmény, amely a maga számszerűségében szerint is elismerésre méltó. Művészi elképzeléseiket máig az jellemzi, hogy megteremtsék a nyelvi – pontosabban szólva az anyanyelvi – kifejezés, a látvány, a szó és a mozdulat, a zeneiség és a gondolati tagoltság egymást erősítő összhangját. Az évi átlagosan 80 előadásból mintegy 60-at játszanak bázishelyükön, a Zichy-kastélyban – ezúton is köszönet a III. kerületi Önkormányzatnak a régóta nyújtott támogatásért –, a többit pedig utazó színházként. Az is kiemelendő ezen születésnapi méltatásban, hogy az elmúlt húsz esztendőben több mint 100 alkalommal játszottak a határon túli magyarlakta vidékeken.
- Tiszaföldvár 2015.dec. 11-12-13.-
Ötven éve, 1965 dec. 12-én egy Petőfi versekből összeállított színpadi produkcióval kezdte meg két évig tartó működését a Tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnáziumban egy diákszínjátszó együttes, amely hamarosan országos hírű lett. Bérletes előadásokon játszottak a diákok - s néhány falubeli fiatal - 400-500 embernek. Szülők, iskolatársak, szomszédok, rokonok, barátok, ismerősök ültek a földvári művelődési ház (egykor: ipartestület) nézőterén, s vannak, akik máig emlegetik, hogy egyik-másik előadásra nem tudtak bejutni, mert már nem volt hely. Közösségteremtő és megtartó volt, amit létrehozott a kis együttes. Amelyet aztán 1967 őszén, két produkció okán - Rákosy Gergely: Óriástök c. szatirikus játék és A görgős eke c. dokumentum oratórium - a felsőbb vezetés egyszerűen betiltott, betiltatott, annak ellenére is, hogy a két előadás sajtója nagyon jó volt, nem szólva a közönségsikerről.
Ajánljuk figyelmükbe Domonkos László cikkét, ami a Magyar Hírlap mai (2015.04.23.) számában jelent meg. Benne a Térszínházat többször említi.
/A cikket a képre kattintva tekinthetik meg/
/A cikket a képre kattintva tekinthetik meg/