BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Térszínház - ECPv6.15.11//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Térszínház
X-ORIGINAL-URL:https://terszinhaz.hu
X-WR-CALDESC:Események Térszínház
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20210328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20211031T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20220327T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20221030T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20230326T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20231029T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20240331T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20241027T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20250330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20251026T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240306T190000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240306T220000
DTSTAMP:20260912T225114
CREATED:20240213T194551Z
LAST-MODIFIED:20240213T194707Z
UID:734-1709751600-1709762400@terszinhaz.hu
SUMMARY:Švejk - dark operett\, avagy zenés monarchia sirató
DESCRIPTION:JEGYVÁSÁRLÁS ITT\n  \nŠvejket békés kutyakereskedőként éri az első világháború kitörésének híre törzshelyén\, a prágai Kehely kocsmában\, ahol megjegyzéseiért felségsértés gyanújába kerül. Megjárja a fogdát\, az elmegyógyintézetet\, majd a behívóparancs után a szimulánsok kórházát és a helyőrségi fogdát. Rendíthetetlen kedélyével mindenütt megússza a nehezét: előbb Katz tábori lelkész\, majd Lukaš hadnagy tisztiszolgája lesz. Egy túlbuzgalmából eredő botrány miatt gazdájával együtt a frontra indítják. Az út során – mely Magyarországot is érinti – leszállítják a vonatról\, orosz kémnek nézik\, és emiatt hadbíróság elé is állítják\, de bolond szerencséjével mindent átvészel\, és a frontvonalon újra találkozik szeretett főhadnagyával. \n\nA rendező naplójából: \nHašek klasszikusa talán a legismertebb és legnépszerűbb cseh irodalmi mű Magyarországon\, és éppen emiatt hajlamosak is vagyunk romantizálni annak groteszkbe hajló főhősét. Hovatovább sokan a cseh nemzet egészével azonosítják a švejki lelket\, miközben a csehek – ahogy Patrik Ouředník egyik esszéjében rámutat – egyszerre büszkék erre a hagyományra\, és egyszerre szégyellik azt: „inkább afféle családi albumként kezelik\, amit gondosan elrakva őrzünk a fiók mélyén\, de amit nem szívesen mutogatunk idegeneknek\, vagy csak miután előzetesen kiválogattuk a képeket.” Ahogy a csehekre\, úgy ránk is igaz a művel kapcsolatos skizofrén viszony\, csak míg az előbbi inkább néplélektani\, utóbbi egy ellentétes történelmi nézőpontból fakad. Hiszen hiába veszítjük el közösen a világháborút\, a felbomló monarchia helyén ők új országot nyernek\, mi pedig területeket (részben az ő javukra) veszítünk. Előadásunkban ezt a kettőséget szeretnénk megőrizni úgy\, hogy közben nem sérül a mű alaphumora. Švejk történelmi bolyongása éppen ezért apropó lehet saját közép-európaiságunk felülvizsgálatára is. \nŠvejk: Öller Roland\nKatz: Széplaky Géza\nLukáš: Szondi Tamás\nKatona: Bánföldi Szilárd\nKatona: Csuka János\nKatona: Tóth János Gergely\nAz Örök Nő: Cseke Brigitta\nŠvejk mama: Szamosvári Gyöngyvér\nEgy józanító hang Budapestről: Kovács J. István \nLátvány: Orth M. Dániel\nSzcenika: Perger László\nVideó: Tinordi-Karvaly Bence\nTechnika: Braun Barna\nA rendező munkatársa: Andrási Ágnes\nDalszövegek: Vörös István (József Attila-díjas)\nZenészek: Smokin’ Chimney zenekar\nZeneszerző\, produkciós vezető: Bucz Magor\nMentor: Kozma András\nProjektvezető: Kolti Helga \nRendező: Kaj Ádám \n* Az előadás a DÉRYNÉ Program hozzájárulásával valósul meg. \n  \nJEGYVÁSÁRLÁS ITT
URL:https://terszinhaz.hu/musor/svejk-dark-operett-avagy-zenes-monarchia-sirato/
LOCATION:Térszínház\, Fő tér 1\, Budapest\, Budapest\, 1033\, Magyarország
CATEGORIES:Színház
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://terszinhaz.hu/wp-content/uploads/2024/02/DeryneProgram_Barangolo_Terszinhaz_Svejk_eloadas_20231125_101-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240214T190000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240214T213000
DTSTAMP:20260912T225114
CREATED:20240111T060347Z
LAST-MODIFIED:20240111T060347Z
UID:576-1707937200-1707946200@terszinhaz.hu
SUMMARY:Švejk - ZÁRTKÖRŰ ELŐADÁS!
DESCRIPTION:Švejket békés kutyakereskedőként éri az első világháború kitörésének híre törzshelyén\, a prágai Kehely kocsmában\, ahol megjegyzéseiért felségsértés gyanújába kerül. Megjárja a fogdát\, az elmegyógyintézetet\, majd a behívóparancs után a szimulánsok kórházát és a helyőrségi fogdát. Rendíthetetlen kedélyével mindenütt megússza a nehezét: előbb Katz tábori lelkész\, majd Lukaš hadnagy tisztiszolgája lesz. Egy túlbuzgalmából eredő botrány miatt gazdájával együtt a frontra indítják. Az út során – mely Magyarországot is érinti – leszállítják a vonatról\, orosz kémnek nézik\, és emiatt hadbíróság elé is állítják\, de bolond szerencséjével mindent átvészel\, és a frontvonalon újra találkozik szeretett főhadnagyával. \nA rendező naplójából: \nHašek klasszikusa talán a legismertebb és legnépszerűbb cseh irodalmi mű Magyarországon\, és éppen emiatt hajlamosak is vagyunk romantizálni annak groteszkbe hajló főhősét. Hovatovább sokan a cseh nemzet egészével azonosítják a švejki lelket\, miközben a csehek – ahogy Patrik Ouředník egyik esszéjében rámutat – egyszerre büszkék erre a hagyományra\, és egyszerre szégyellik azt: „inkább afféle családi albumként kezelik\, amit gondosan elrakva őrzünk a fiók mélyén\, de amit nem szívesen mutogatunk idegeneknek\, vagy csak miután előzetesen kiválogattuk a képeket.” Ahogy a csehekre\, úgy ránk is igaz a művel kapcsolatos skizofrén viszony\, csak míg az előbbi inkább néplélektani\, utóbbi egy ellentétes történelmi nézőpontból fakad. Hiszen hiába veszítjük el közösen a világháborút\, a felbomló monarchia helyén ők új országot nyernek\, mi pedig területeket (részben az ő javukra) veszítünk. Előadásunkban ezt a kettőséget szeretnénk megőrizni úgy\, hogy közben nem sérül a mű alaphumora. Švejk történelmi bolyongása éppen ezért apropó lehet saját közép-európaiságunk felülvizsgálatára is. \nŠvejk: Öller Roland\nKatz: Széplaky Géza\nLukáš: Szondi Tamás\nKatona: Bánföldi Szilárd\nKatona: Csuka János\nKatona: Tóth János Gergely\nAz Örök Nő: Cseke Brigitta\nŠvejk mama: Szamosvári Gyöngyvér\nEgy józanító hang Budapestről: Kovács J. István \nLátvány: Orth M. Dániel\nSzcenika: Perger László\nVideó: Tinordi-Karvaly Bence\nTechnika: Braun Barna\nA rendező munkatársa: Andrási Ágnes\nDalszövegek: Vörös István (József Attila-díjas)\nZenészek: Smokin’ Chimney zenekar\nZeneszerző\, produkciós vezető: Bucz Magor\nMentor: Kozma András\nProjektvezető: Kolti Helga \nRendező: Kaj Ádám \n* Az előadás a DÉRYNÉ Program hozzájárulásával valósul meg.
URL:https://terszinhaz.hu/musor/svejk-zartkoru-eloadas/
LOCATION:Térszínház\, Fő tér 1\, Budapest\, Budapest\, 1033\, Magyarország
CATEGORIES:Színház
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://terszinhaz.hu/wp-content/uploads/2023/11/svejk_fb_cover_jpg.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240208T190000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240208T201000
DTSTAMP:20260912T225114
CREATED:20240111T060127Z
LAST-MODIFIED:20240111T060127Z
UID:574-1707418800-1707423000@terszinhaz.hu
SUMMARY:Rómeóról és Júliáról
DESCRIPTION:JEGYVÁSÁRLÁS ITT\nA rendező naplójából: \n„A vágynak gátja kőfal nem lehet…” \nTalán sokunk fülében cseng ismerősen a jól ismert mondat Shakespeare egyik leghíresebb művéből. Két fiatal szerelmes\, akik egymásért mindent megtennének. Hiszik\, hogy ha bíznak egymásban\, határ a csillagos ég. De vajon a szerelem jó tanácsadó-e? Mint Illés szekere gyors\, hevesebb lángra kapnak tőle az emberi szívek. A szerelemmel való találkozás az egyik olyan pillanat az életben ahol egészen más ritmust kap a létezésünk. A másik ilyen pillanat a halállal való találkozás. Mind a kettő szelleme jócskán belengi az előadás világát. A két fiatal\, Rómeó és Júlia talán idejekorán találkozik mind a kettővel. Mi lett volna ha ez máshogyan alakul? \nSzereposztás \nPÁRIS\, ifjú nemesúrfi\, a herceg atyafia: Kecskeméti Róbert\nRÓMEÓ\, Montague fia: Szondi Tamás\nMERCUTIO\, a herceg rokona\, Rómeó barátja:\nCsuka János\nBENVOLIO\, a herceg rokona\, Rómeó barátja:\nKecskeméti Róbert\nTYBALT\, Capuletné unokaöccse: Téglás Márton\nLŐRINC\, Ferences barát:\nStubnya Béla\nJÚLIA\, Capuleték leánya: Kelecsényi Panni\nJÚLIA DAJKÁJA: Szamosvári Gyöngyvér\nHALÁL-ANGYAL: Papp Annamária \nZENÉSZEK: Riesz Péter (gitár)\, Bucz Magor (billentyű\, elektronika) \nPRODUKCIÓS VEZETŐ\, ZENESZERZŐ: Bucz Magor\nDRAMATURG: Pintér Károly \nRENDEZŐ: Tóth János Gergely \nJEGYVÁSÁRLÁS ITT
URL:https://terszinhaz.hu/musor/romeorol-es-juliarol-5/
LOCATION:Térszínház\, Fő tér 1\, Budapest\, Budapest\, 1033\, Magyarország
CATEGORIES:Színház
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://terszinhaz.hu/wp-content/uploads/2023/11/326226499_486741343622807_8924814027342518712_n.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240110T190000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240110T203000
DTSTAMP:20260912T225114
CREATED:20231216T022214Z
LAST-MODIFIED:20231223T050117Z
UID:267-1704913200-1704918600@terszinhaz.hu
SUMMARY:Rómeóról és Júliáról
DESCRIPTION:JEGYVÁSÁRLÁS ITT\nA rendező naplójából: \n„A vágynak gátja kőfal nem lehet…” \nTalán sokunk fülében cseng ismerősen a jól ismert mondat Shakespeare egyik leghíresebb művéből. Két fiatal szerelmes\, akik egymásért mindent megtennének. Hiszik\, hogy ha bíznak egymásban\, határ a csillagos ég. De vajon a szerelem jó tanácsadó-e? Mint Illés szekere gyors\, hevesebb lángra kapnak tőle az emberi szívek. A szerelemmel való találkozás az egyik olyan pillanat az életben ahol egészen más ritmust kap a létezésünk. A másik ilyen pillanat a halállal való találkozás. Mind a kettő szelleme jócskán belengi az előadás világát. A két fiatal\, Rómeó és Júlia talán idejekorán találkozik mind a kettővel. Mi lett volna ha ez máshogyan alakul? \nSzereposztás \nPÁRIS\, ifjú nemesúrfi\, a herceg atyafia: Kecskeméti Róbert\nRÓMEÓ\, Montague fia: Szondi Tamás\nMERCUTIO\, a herceg rokona\, Rómeó barátja:\nCsuka János\nBENVOLIO\, a herceg rokona\, Rómeó barátja:\nKecskeméti Róbert\nTYBALT\, Capuletné unokaöccse: Téglás Márton\nLŐRINC\, Ferences barát:\nStubnya Béla\nJÚLIA\, Capuleték leánya: Kelecsényi Panni\nJÚLIA DAJKÁJA: Szamosvári Gyöngyvér\nHALÁL-ANGYAL: Papp Annamária \nZENÉSZEK: Riesz Péter (gitár)\, Bucz Magor (billentyű\, elektronika) \nPRODUKCIÓS VEZETŐ\, ZENESZERZŐ: Bucz Magor\nDRAMATURG: Pintér Károly \nRENDEZŐ: Tóth János Gergely \nJEGYVÁSÁRLÁS ITT
URL:https://terszinhaz.hu/musor/romeorol-es-juliarol-4/
LOCATION:Térszínház\, Fő tér 1\, Budapest\, Budapest\, 1033\, Magyarország
CATEGORIES:Színház
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://terszinhaz.hu/wp-content/uploads/2023/11/326226499_486741343622807_8924814027342518712_n.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240109T190000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240109T203000
DTSTAMP:20260912T225114
CREATED:20231216T022108Z
LAST-MODIFIED:20231223T050050Z
UID:265-1704826800-1704832200@terszinhaz.hu
SUMMARY:Rómeóról és Júliáról
DESCRIPTION:JEGYVÁSÁRLÁS ITT\nA rendező naplójából: \n„A vágynak gátja kőfal nem lehet…” \nTalán sokunk fülében cseng ismerősen a jól ismert mondat Shakespeare egyik leghíresebb művéből. Két fiatal szerelmes\, akik egymásért mindent megtennének. Hiszik\, hogy ha bíznak egymásban\, határ a csillagos ég. De vajon a szerelem jó tanácsadó-e? Mint Illés szekere gyors\, hevesebb lángra kapnak tőle az emberi szívek. A szerelemmel való találkozás az egyik olyan pillanat az életben ahol egészen más ritmust kap a létezésünk. A másik ilyen pillanat a halállal való találkozás. Mind a kettő szelleme jócskán belengi az előadás világát. A két fiatal\, Rómeó és Júlia talán idejekorán találkozik mind a kettővel. Mi lett volna ha ez máshogyan alakul? \nSzereposztás \nPÁRIS\, ifjú nemesúrfi\, a herceg atyafia: Kecskeméti Róbert\nRÓMEÓ\, Montague fia: Szondi Tamás\nMERCUTIO\, a herceg rokona\, Rómeó barátja:\nCsuka János\nBENVOLIO\, a herceg rokona\, Rómeó barátja:\nKecskeméti Róbert\nTYBALT\, Capuletné unokaöccse: Téglás Márton\nLŐRINC\, Ferences barát:\nStubnya Béla\nJÚLIA\, Capuleték leánya: Kelecsényi Panni\nJÚLIA DAJKÁJA: Szamosvári Gyöngyvér\nHALÁL-ANGYAL: Papp Annamária \nZENÉSZEK: Riesz Péter (gitár)\, Bucz Magor (billentyű\, elektronika) \nPRODUKCIÓS VEZETŐ\, ZENESZERZŐ: Bucz Magor\nDRAMATURG: Pintér Károly \nRENDEZŐ: Tóth János Gergely \nJEGYVÁSÁRLÁS ITT
URL:https://terszinhaz.hu/musor/romeorol-es-juliarol-3/
LOCATION:Térszínház\, Fő tér 1\, Budapest\, Budapest\, 1033\, Magyarország
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://terszinhaz.hu/wp-content/uploads/2023/11/326226499_486741343622807_8924814027342518712_n.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20231125T190000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20231125T210000
DTSTAMP:20260912T225114
CREATED:20231118T175549Z
LAST-MODIFIED:20231118T175549Z
UID:240-1700938800-1700946000@terszinhaz.hu
SUMMARY:Švejk - bemutató
DESCRIPTION:JEGYVÁSÁRLÁS ITT \nŠvejket békés kutyakereskedőként éri az első világháború kitörésének híre törzshelyén\, a prágai Kehely kocsmában\, ahol megjegyzéseiért felségsértés gyanújába kerül. Megjárja a fogdát\, az elmegyógyintézetet\, majd a behívóparancs után a szimulánsok kórházát és a helyőrségi fogdát. Rendíthetetlen kedélyével mindenütt megússza a nehezét: előbb Katz tábori lelkész\, majd Lukaš hadnagy tisztiszolgája lesz. Egy túlbuzgalmából eredő botrány miatt gazdájával együtt a frontra indítják. Az út során – mely Magyarországot is érinti – leszállítják a vonatról\, orosz kémnek nézik\, és emiatt hadbíróság elé is állítják\, de bolond szerencséjével mindent átvészel\, és a frontvonalon újra találkozik szeretett főhadnagyával. \nA rendező naplójából: \nHašek klasszikusa talán a legismertebb és legnépszerűbb cseh irodalmi mű Magyarországon\, és éppen emiatt hajlamosak is vagyunk romantizálni annak groteszkbe hajló főhősét. Hovatovább sokan a cseh nemzet egészével azonosítják a švejki lelket\, miközben a csehek – ahogy Patrik Ouředník egyik esszéjében rámutat – egyszerre büszkék erre a hagyományra\, és egyszerre szégyellik azt: „inkább afféle családi albumként kezelik\, amit gondosan elrakva őrzünk a fiók mélyén\, de amit nem szívesen mutogatunk idegeneknek\, vagy csak miután előzetesen kiválogattuk a képeket.” Ahogy a csehekre\, úgy ránk is igaz a művel kapcsolatos skizofrén viszony\, csak míg az előbbi inkább néplélektani\, utóbbi egy ellentétes történelmi nézőpontból fakad. Hiszen hiába veszítjük el közösen a világháborút\, a felbomló monarchia helyén ők új országot nyernek\, mi pedig területeket (részben az ő javukra) veszítünk. Előadásunkban ezt a kettőséget szeretnénk megőrizni úgy\, hogy közben nem sérül a mű alaphumora. Švejk történelmi bolyongása éppen ezért apropó lehet saját közép-európaiságunk felülvizsgálatára is. \nŠvejk: Öller Roland\nKatz: Széplaky Géza\nLukáš: Szondi Tamás\nKatona: Bánföldi Szilárd\nKatona: Csuka János\nKatona: Tóth János Gergely\nAz Örök Nő: Cseke Brigitta\nŠvejk mama: Szamosvári Gyöngyvér\nEgy józanító hang Budapestről: Kovács J. István \nLátvány: Orth M. Dániel\nSzcenika: Perger László\nVideó: Tinordi-Karvaly Bence\nTechnika: Braun Barna\nA rendező munkatársa: Andrási Ágnes\nDalszövegek: Vörös István (József Attila-díjas)\nZenészek: Smokin’ Chimney zenekar\nZeneszerző\, produkciós vezető: Bucz Magor\nMentor: Kozma András\nProjektvezető: Kolti Helga \nRendező: Kaj Ádám \n* Az előadás a DÉRYNÉ Program hozzájárulásával valósul meg. \nJEGYVÁSÁRLÁS ITT
URL:https://terszinhaz.hu/musor/svejk-bemutato/
CATEGORIES:Színház
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://terszinhaz.hu/wp-content/uploads/2023/11/svejk_fb_cover_jpg.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20231125T150000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20231125T170000
DTSTAMP:20260912T225114
CREATED:20231118T174855Z
LAST-MODIFIED:20231118T175327Z
UID:236-1700924400-1700931600@terszinhaz.hu
SUMMARY:Švejk - nyílvános főpróba
DESCRIPTION:JEGYVÁSÁRLÁS ITT \nŠvejket békés kutyakereskedőként éri az első világháború kitörésének híre törzshelyén\, a prágai Kehely kocsmában\, ahol megjegyzéseiért felségsértés gyanújába kerül. Megjárja a fogdát\, az elmegyógyintézetet\, majd a behívóparancs után a szimulánsok kórházát és a helyőrségi fogdát. Rendíthetetlen kedélyével mindenütt megússza a nehezét: előbb Katz tábori lelkész\, majd Lukaš hadnagy tisztiszolgája lesz. Egy túlbuzgalmából eredő botrány miatt gazdájával együtt a frontra indítják. Az út során – mely Magyarországot is érinti – leszállítják a vonatról\, orosz kémnek nézik\, és emiatt hadbíróság elé is állítják\, de bolond szerencséjével mindent átvészel\, és a frontvonalon újra találkozik szeretett főhadnagyával. \nA rendező naplójából: \nHašek klasszikusa talán a legismertebb és legnépszerűbb cseh irodalmi mű Magyarországon\, és éppen emiatt hajlamosak is vagyunk romantizálni annak groteszkbe hajló főhősét. Hovatovább sokan a cseh nemzet egészével azonosítják a švejki lelket\, miközben a csehek – ahogy Patrik Ouředník egyik esszéjében rámutat – egyszerre büszkék erre a hagyományra\, és egyszerre szégyellik azt: „inkább afféle családi albumként kezelik\, amit gondosan elrakva őrzünk a fiók mélyén\, de amit nem szívesen mutogatunk idegeneknek\, vagy csak miután előzetesen kiválogattuk a képeket.” Ahogy a csehekre\, úgy ránk is igaz a művel kapcsolatos skizofrén viszony\, csak míg az előbbi inkább néplélektani\, utóbbi egy ellentétes történelmi nézőpontból fakad. Hiszen hiába veszítjük el közösen a világháborút\, a felbomló monarchia helyén ők új országot nyernek\, mi pedig területeket (részben az ő javukra) veszítünk. Előadásunkban ezt a kettőséget szeretnénk megőrizni úgy\, hogy közben nem sérül a mű alaphumora. Švejk történelmi bolyongása éppen ezért apropó lehet saját közép-európaiságunk felülvizsgálatára is. \nŠvejk: Öller Roland\nKatz: Széplaky Géza\nLukáš: Szondi Tamás\nKatona: Bánföldi Szilárd\nKatona: Csuka János\nKatona: Tóth János Gergely\nAz Örök Nő: Cseke Brigitta\nŠvejk mama: Szamosvári Gyöngyvér\nEgy józanító hang Budapestről: Kovács J. István \nLátvány: Orth M. Dániel\nSzcenika: Perger László\nVideó: Tinordi-Karvaly Bence\nTechnika: Braun Barna\nA rendező munkatársa: Andrási Ágnes\nDalszövegek: Vörös István (József Attila-díjas)\nZenészek: Smokin’ Chimney zenekar\nZeneszerző\, produkciós vezető: Bucz Magor\nMentor: Kozma András\nProjektvezető: Kolti Helga \nRendező: Kaj Ádám \n* Az előadás a DÉRYNÉ Program hozzájárulásával valósul meg. \nJEGYVÁSÁRLÁS ITT
URL:https://terszinhaz.hu/musor/svejk-nyilvanos-foproba/
CATEGORIES:Színház
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://terszinhaz.hu/wp-content/uploads/2023/11/svejk_fb_cover_jpg.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20231122T190000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20231122T210000
DTSTAMP:20260912T225114
CREATED:20231013T121512Z
LAST-MODIFIED:20231013T121512Z
UID:100-1700679600-1700686800@terszinhaz.hu
SUMMARY:Rómeóról és Júliáról
DESCRIPTION:A rendező naplójából: \n„A vágynak gátja kőfal nem lehet…” \nTalán sokunk fülében cseng ismerősen a jól ismert mondat Shakespeare egyik leghíresebb művéből. Két fiatal szerelmes\, akik egymásért mindent megtennének. Hiszik\, hogy ha bíznak egymásban\, határ a csillagos ég. De vajon a szerelem jó tanácsadó-e? Mint Illés szekere gyors\, hevesebb lángra kapnak tőle az emberi szívek. A szerelemmel való találkozás az egyik olyan pillanat az életben ahol egészen más ritmust kap a létezésünk. A másik ilyen pillanat a halállal való találkozás. Mind a kettő szelleme jócskán belengi az előadás világát. A két fiatal\, Rómeó és Júlia talán idejekorán találkozik mind a kettővel. Mi lett volna ha ez máshogyan alakul? \nSzereposztás \nPÁRIS\, ifjú nemesúrfi\, a herceg atyafia: Kecskeméti Róbert\nRÓMEÓ\, Montague fia: Szondi Tamás\nMERCUTIO\, a herceg rokona\, Rómeó barátja:\nCsuka János\nBENVOLIO\, a herceg rokona\, Rómeó barátja:\nKecskeméti Róbert\nTYBALT\, Capuletné unokaöccse: Téglás Márton\nLŐRINC\, Ferences barát:\nStubnya Béla\nJÚLIA\, Capuleték leánya: Kelecsényi Panni\nJÚLIA DAJKÁJA: Szamosvári Gyöngyvér\nHALÁL-ANGYAL: Papp Annamária \nZENÉSZEK: Riesz Péter (gitár)\, Bucz Magor (billentyű\, elektronika) \nPRODUKCIÓS VEZETŐ\, ZENESZERZŐ: Bucz Magor\nDRAMATURG: Pintér Károly \nRENDEZŐ: Tóth János Gergely
URL:https://terszinhaz.hu/musor/romeorol-es-juliarol-2/
LOCATION:Térszínház\, Fő tér 1\, Budapest\, Budapest\, 1033\, Magyarország
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://terszinhaz.hu/wp-content/uploads/2023/10/tixa_cover-1.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20231121T190000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20231121T210000
DTSTAMP:20260912T225114
CREATED:20231013T121245Z
LAST-MODIFIED:20231013T121245Z
UID:97-1700593200-1700600400@terszinhaz.hu
SUMMARY:Rómeóról és Júliáról
DESCRIPTION:A rendező naplójából: \n„A vágynak gátja kőfal nem lehet…” \nTalán sokunk fülében cseng ismerősen a jól ismert mondat Shakespeare egyik leghíresebb művéből. Két fiatal szerelmes\, akik egymásért mindent megtennének. Hiszik\, hogy ha bíznak egymásban\, határ a csillagos ég. De vajon a szerelem jó tanácsadó-e? Mint Illés szekere gyors\, hevesebb lángra kapnak tőle az emberi szívek. A szerelemmel való találkozás az egyik olyan pillanat az életben ahol egészen más ritmust kap a létezésünk. A másik ilyen pillanat a halállal való találkozás. Mind a kettő szelleme jócskán belengi az előadás világát. A két fiatal\, Rómeó és Júlia talán idejekorán találkozik mind a kettővel. Mi lett volna ha ez máshogyan alakul? \nSzereposztás \nPÁRIS\, ifjú nemesúrfi\, a herceg atyafia: Kecskeméti Róbert\nRÓMEÓ\, Montague fia: Szondi Tamás\nMERCUTIO\, a herceg rokona\, Rómeó barátja:\nCsuka János\nBENVOLIO\, a herceg rokona\, Rómeó barátja:\nKecskeméti Róbert\nTYBALT\, Capuletné unokaöccse: Téglás Márton\nLŐRINC\, Ferences barát:\nStubnya Béla\nJÚLIA\, Capuleték leánya: Kelecsényi Panni\nJÚLIA DAJKÁJA: Szamosvári Gyöngyvér\nHALÁL-ANGYAL: Papp Annamária \nZENÉSZEK: Riesz Péter (gitár)\, Bucz Magor (billentyű\, elektronika) \nPRODUKCIÓS VEZETŐ\, ZENESZERZŐ: Bucz Magor\nDRAMATURG: Pintér Károly \nRENDEZŐ: Tóth János Gergely
URL:https://terszinhaz.hu/musor/romeorol-es-juliarol/
LOCATION:Térszínház\, Fő tér 1\, Budapest\, Budapest\, 1033\, Magyarország
CATEGORIES:Színház
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://terszinhaz.hu/wp-content/uploads/2023/10/tixa_cover-1.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20231019T190000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20231019T210000
DTSTAMP:20260912T225114
CREATED:20231004T092912Z
LAST-MODIFIED:20241022T121857Z
UID:32-1697742000-1697749200@terszinhaz.hu
SUMMARY:Homo Szovjetikusz
DESCRIPTION:Pintér Károly: Homo Szovjetikusz – monodráma \nSztálin (Szakács Tibor) füstbe burkolva\, megperzselt szárnyakkal\, sötét angyalként lép a színpadra. A helyszín egykori irodája a Kremlben. Történetünk napjainkban játszódik\, egy hétvégén: az iroda jelenlegi lakója\, Putyin\, épp szabadnapos. Sztálin elmeséli miért van a földön: az alvilági bíróság még mindig nem döntött sorsáról. Pokolra küldik\, vagy tán reinkarnáció lesz a jussa? „Több mint 60 éve várok a döntésre\, ott a tornácon\, mert Sztálin kemény dió azoknak az alvilági bíráknak.” \n\nAz előadás írója és rendezője\, Pintér Károly így fogalmaz:\n„Joszif Visszarionovics Sztálin egy tömeggyilkos gazember\, ördögi figura\, de erősen feltételezhető\, hogy ő nem így látta önmagát. A Homo Szovjetikusz című monodráma szerzője Sztálin kormos\, pokoljárta köpenyébe bújt\, és a történelmi figura szemén keresztül láttatja a nézővel annak életét\, döntéseit\, történelmi jelentőségét. Ez a Sztálin szubjektív\, minden szörnyűséget\, rémtettet másokra hárító alak. Hisz a saját értelmezésének igazában\, ahogy valószínűleg a valódi Sztálin is hitt. Gyanakvó\, paranoiás személy volt\, a színpadon is az. A rendező és a színész dolga\, hogy hiteles\, belső „igazsággal” rendelkező portrét rajzoljon Sztálinról. Feladatunk\, hogy Sztálin színpadi alakja a nézőt elgondolkodásra késztesse\, amelyek révén válaszok születhetnek a háborúval küszködő jelenünk nagy kérdéseire is.” \nA monodráma során átélhetővé válik a kegyetlen diktátor belső énje\, miközben számos ismeretre tehetünk szert a totalitárius hatalom természetéről és konkrétabban a múltszázadot meghatározó orosz-szovjet történelemről. A téma kihat jelenünkre\, hiszen az orosz-ukrán háború árnyékában éljük mindennapjainkat és a 20. század történései korunk nagyhatalmi konfliktusival szoros összefüggésben vannak. \nÍRTA ÉS RENDEZTE – Pintér Károly\nSZTÁLIN – Szakács Tibor \nTovábbi közreműködők: Szamosvári Gyöngyvér\, Papp Annamária\, Csuka János \, Tóth János Gergely \nSzcenika: Perger László\nProdukciós vezető: Bucz Magor \nAz előadás része a Térszínház alapító-igazgatójára\, Bucz Hunorra emlékező programsorozatunknak. A programsorozat fő támogatója: Kulturális és Innovációs Minisztérium.  \nJEGYVÁSÁRLÁS\n 
URL:https://terszinhaz.hu/musor/homo-szovjetikusz-2/
LOCATION:Térszínház\, Fő tér 1\, Budapest\, Budapest\, 1033\, Magyarország
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://terszinhaz.hu/wp-content/uploads/2023/10/HOMO-SZOVJETIKUSZ-fb-esemeny-min.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20231018T190000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20231018T210000
DTSTAMP:20260912T225114
CREATED:20231004T092331Z
LAST-MODIFIED:20241022T121820Z
UID:28-1697655600-1697662800@terszinhaz.hu
SUMMARY:Homo Szovjetikusz
DESCRIPTION:Pintér Károly: Homo Szovjetikusz – monodráma \nSztálin (Szakács Tibor) füstbe burkolva\, megperzselt szárnyakkal\, sötét angyalként lép a színpadra. A helyszín egykori irodája a Kremlben. Történetünk napjainkban játszódik\, egy hétvégén: az iroda jelenlegi lakója\, Putyin\, épp szabadnapos. Sztálin elmeséli miért van a földön: az alvilági bíróság még mindig nem döntött sorsáról. Pokolra küldik\, vagy tán reinkarnáció lesz a jussa? „Több mint 60 éve várok a döntésre\, ott a tornácon\, mert Sztálin kemény dió azoknak az alvilági bíráknak.” \nAz előadás írója és rendezője\, Pintér Károly így fogalmaz:\n„Joszif Visszarionovics Sztálin egy tömeggyilkos gazember\, ördögi figura\, de erősen feltételezhető\, hogy ő nem így látta önmagát. A Homo Szovjetikusz című monodráma szerzője Sztálin kormos\, pokoljárta köpenyébe bújt\, és a történelmi figura szemén keresztül láttatja a nézővel annak életét\, döntéseit\, történelmi jelentőségét. Ez a Sztálin szubjektív\, minden szörnyűséget\, rémtettet másokra hárító alak. Hisz a saját értelmezésének igazában\, ahogy valószínűleg a valódi Sztálin is hitt. Gyanakvó\, paranoiás személy volt\, a színpadon is az. A rendező és a színész dolga\, hogy hiteles\, belső „igazsággal” rendelkező portrét rajzoljon Sztálinról. Feladatunk\, hogy Sztálin színpadi alakja a nézőt elgondolkodásra késztesse\, amelyek révén válaszok születhetnek a háborúval küszködő jelenünk nagy kérdéseire is.” \nA monodráma során átélhetővé válik a kegyetlen diktátor belső énje\, miközben számos ismeretre tehetünk szert a totalitárius hatalom természetéről és konkrétabban a múltszázadot meghatározó orosz-szovjet történelemről. A téma kihat jelenünkre\, hiszen az orosz-ukrán háború árnyékában éljük mindennapjainkat és a 20. század történései korunk nagyhatalmi konfliktusival szoros összefüggésben vannak. \nÍRTA ÉS RENDEZTE – Pintér Károly\nSZTÁLIN – Szakács Tibor \nTovábbi közreműködők: Szamosvári Gyöngyvér\, Papp Annamária\, Csuka János \, Tóth János Gergely \nSzcenika: Perger László\nProdukciós vezető: Bucz Magor \nAz előadás része a Térszínház alapító-igazgatójára\, Bucz Hunorra emlékező programsorozatunknak. A programsorozat fő támogatója: Kulturális és Innovációs Minisztérium.  \n 
URL:https://terszinhaz.hu/musor/homo-szovjetikusz/
LOCATION:Térszínház\, Fő tér 1\, Budapest\, Budapest\, 1033\, Magyarország
CATEGORIES:Színház
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://terszinhaz.hu/wp-content/uploads/2023/10/HOMO-SZOVJETIKUSZ-fb-esemeny-min.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230208T190000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20230208T200000
DTSTAMP:20260912T225114
CREATED:20240314T150526Z
LAST-MODIFIED:20240314T150526Z
UID:1041-1675882800-1675886400@terszinhaz.hu
SUMMARY:Rómeóról és Júliáról
DESCRIPTION:A rendező naplójából: \n„A vágynak gátja kőfal nem lehet…” \nTalán sokunk fülében cseng ismerősen a jól ismert mondat Shakespeare egyik leghíresebb művéből. Két fiatal szerelmes\, akik egymásért mindent megtennének. Hiszik\, hogy ha bíznak egymásban\, határ a csillagos ég. De vajon a szerelem jó tanácsadó-e? Mint Illés szekere gyors\, hevesebb lángra kapnak tőle az emberi szívek. A szerelemmel való találkozás az egyik olyan pillanat az életben ahol egészen más ritmust kap a létezésünk. A másik ilyen pillanat a halállal való találkozás. Mind a kettő szelleme jócskán belengi az előadás világát. A két fiatal\, Rómeó és Júlia talán idejekorán találkozik mind a kettővel. Mi lett volna ha ez máshogyan alakul? \nSzereposztás \nPÁRIS\, ifjú nemesúrfi\, a herceg atyafia: Kecskeméti Róbert\nRÓMEÓ\, Montague fia: Szondi Tamás\nMERCUTIO\, a herceg rokona\, Rómeó barátja:\nCsuka János\nBENVOLIO\, a herceg rokona\, Rómeó barátja:\nKecskeméti Róbert\nTYBALT\, Capuletné unokaöccse: Téglás Márton\nLŐRINC\, Ferences barát:\nStubnya Béla\nJÚLIA\, Capuleték leánya: Kelecsényi Panni\nJÚLIA DAJKÁJA: Szamosvári Gyöngyvér\nHALÁL-ANGYAL: Papp Annamária \nZENÉSZEK: Riesz Péter (gitár)\, Bucz Magor (billentyű\, elektronika) \nPRODUKCIÓS VEZETŐ\, ZENESZERZŐ: Bucz Magor\nDRAMATURG: Pintér Károly \nRENDEZŐ: Tóth János Gergely
URL:https://terszinhaz.hu/musor/romeorol-es-juliarol-11/
CATEGORIES:Színház
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221218T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221218T000000
DTSTAMP:20260912T225114
CREATED:20240314T150335Z
LAST-MODIFIED:20240314T150335Z
UID:1039-1671321600-1671321600@terszinhaz.hu
SUMMARY:Rómeóról és Júliáról
DESCRIPTION:A rendező naplójából: \n„A vágynak gátja kőfal nem lehet…” \nTalán sokunk fülében cseng ismerősen a jól ismert mondat Shakespeare egyik leghíresebb művéből. Két fiatal szerelmes\, akik egymásért mindent megtennének. Hiszik\, hogy ha bíznak egymásban\, határ a csillagos ég. De vajon a szerelem jó tanácsadó-e? Mint Illés szekere gyors\, hevesebb lángra kapnak tőle az emberi szívek. A szerelemmel való találkozás az egyik olyan pillanat az életben ahol egészen más ritmust kap a létezésünk. A másik ilyen pillanat a halállal való találkozás. Mind a kettő szelleme jócskán belengi az előadás világát. A két fiatal\, Rómeó és Júlia talán idejekorán találkozik mind a kettővel. Mi lett volna ha ez máshogyan alakul? \nSzereposztás \nPÁRIS\, ifjú nemesúrfi\, a herceg atyafia: Kecskeméti Róbert\nRÓMEÓ\, Montague fia: Szondi Tamás\nMERCUTIO\, a herceg rokona\, Rómeó barátja:\nCsuka János\nBENVOLIO\, a herceg rokona\, Rómeó barátja:\nKecskeméti Róbert\nTYBALT\, Capuletné unokaöccse: Téglás Márton\nLŐRINC\, Ferences barát:\nStubnya Béla\nJÚLIA\, Capuleték leánya: Kelecsényi Panni\nJÚLIA DAJKÁJA: Szamosvári Gyöngyvér\nHALÁL-ANGYAL: Papp Annamária \nZENÉSZEK: Riesz Péter (gitár)\, Bucz Magor (billentyű\, elektronika) \nPRODUKCIÓS VEZETŐ\, ZENESZERZŐ: Bucz Magor\nDRAMATURG: Pintér Károly \nRENDEZŐ: Tóth János Gergely
URL:https://terszinhaz.hu/musor/romeorol-es-juliarol-9/
CATEGORIES:Színház
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221217T190000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221217T200000
DTSTAMP:20260912T225114
CREATED:20240314T150257Z
LAST-MODIFIED:20240314T150257Z
UID:1038-1671303600-1671307200@terszinhaz.hu
SUMMARY:Rómeóról és Júliáról
DESCRIPTION:A rendező naplójából: \n„A vágynak gátja kőfal nem lehet…” \nTalán sokunk fülében cseng ismerősen a jól ismert mondat Shakespeare egyik leghíresebb művéből. Két fiatal szerelmes\, akik egymásért mindent megtennének. Hiszik\, hogy ha bíznak egymásban\, határ a csillagos ég. De vajon a szerelem jó tanácsadó-e? Mint Illés szekere gyors\, hevesebb lángra kapnak tőle az emberi szívek. A szerelemmel való találkozás az egyik olyan pillanat az életben ahol egészen más ritmust kap a létezésünk. A másik ilyen pillanat a halállal való találkozás. Mind a kettő szelleme jócskán belengi az előadás világát. A két fiatal\, Rómeó és Júlia talán idejekorán találkozik mind a kettővel. Mi lett volna ha ez máshogyan alakul? \nSzereposztás \nPÁRIS\, ifjú nemesúrfi\, a herceg atyafia: Kecskeméti Róbert\nRÓMEÓ\, Montague fia: Szondi Tamás\nMERCUTIO\, a herceg rokona\, Rómeó barátja:\nCsuka János\nBENVOLIO\, a herceg rokona\, Rómeó barátja:\nKecskeméti Róbert\nTYBALT\, Capuletné unokaöccse: Téglás Márton\nLŐRINC\, Ferences barát:\nStubnya Béla\nJÚLIA\, Capuleték leánya: Kelecsényi Panni\nJÚLIA DAJKÁJA: Szamosvári Gyöngyvér\nHALÁL-ANGYAL: Papp Annamária \nZENÉSZEK: Riesz Péter (gitár)\, Bucz Magor (billentyű\, elektronika) \nPRODUKCIÓS VEZETŐ\, ZENESZERZŐ: Bucz Magor\nDRAMATURG: Pintér Károly \nRENDEZŐ: Tóth János Gergely
URL:https://terszinhaz.hu/musor/romeorol-es-juliarol-8/
CATEGORIES:Színház
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221216T190000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221216T200000
DTSTAMP:20260912T225114
CREATED:20240314T145755Z
LAST-MODIFIED:20240314T145755Z
UID:1036-1671217200-1671220800@terszinhaz.hu
SUMMARY:Rómeóról és Júliáról
DESCRIPTION:A rendező naplójából: \n„A vágynak gátja kőfal nem lehet…” \nTalán sokunk fülében cseng ismerősen a jól ismert mondat Shakespeare egyik leghíresebb művéből. Két fiatal szerelmes\, akik egymásért mindent megtennének. Hiszik\, hogy ha bíznak egymásban\, határ a csillagos ég. De vajon a szerelem jó tanácsadó-e? Mint Illés szekere gyors\, hevesebb lángra kapnak tőle az emberi szívek. A szerelemmel való találkozás az egyik olyan pillanat az életben ahol egészen más ritmust kap a létezésünk. A másik ilyen pillanat a halállal való találkozás. Mind a kettő szelleme jócskán belengi az előadás világát. A két fiatal\, Rómeó és Júlia talán idejekorán találkozik mind a kettővel. Mi lett volna ha ez máshogyan alakul? \nSzereposztás \nPÁRIS\, ifjú nemesúrfi\, a herceg atyafia: Kecskeméti Róbert\nRÓMEÓ\, Montague fia: Szondi Tamás\nMERCUTIO\, a herceg rokona\, Rómeó barátja:\nCsuka János\nBENVOLIO\, a herceg rokona\, Rómeó barátja:\nKecskeméti Róbert\nTYBALT\, Capuletné unokaöccse: Téglás Márton\nLŐRINC\, Ferences barát:\nStubnya Béla\nJÚLIA\, Capuleték leánya: Kelecsényi Panni\nJÚLIA DAJKÁJA: Szamosvári Gyöngyvér\nHALÁL-ANGYAL: Papp Annamária \nZENÉSZEK: Riesz Péter (gitár)\, Bucz Magor (billentyű\, elektronika) \nPRODUKCIÓS VEZETŐ\, ZENESZERZŐ: Bucz Magor\nDRAMATURG: Pintér Károly \nRENDEZŐ: Tóth János Gergely
URL:https://terszinhaz.hu/musor/romeorol-es-juliarol-7/
CATEGORIES:Színház
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221201T190000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221201T200000
DTSTAMP:20260912T225114
CREATED:20240314T154143Z
LAST-MODIFIED:20240314T154143Z
UID:1066-1669921200-1669924800@terszinhaz.hu
SUMMARY:Antigoné
DESCRIPTION:Szophoklész több mint száz drámát írt. Megmaradt nyolc. Hét tragédia és töredékben egy szatírjáték. Talán nem a véletlen műve\, hogy a hét ránk maradt tragédiája közül háromban téma a „tisztes elhantoltatás”. Munkásságának kezdetén az Aiasz\, legvégén pedig az Oidipusz Kolónoszban című tragédiában is érinti ezt a témát. Legteljesebben az Antigonéban fejti ki. Élete delén\, 55 évesen írja\, akkor\, amikor Periklész mellé hadvezérnek választja az athéni nép. Egy büntető hadjárat vezére lesz\, és így jócskán belekóstolhat az állami érdek és az egyéni lét konfliktusába. \nThuküdidész beszél el egy gyilkossági történetet: néhány athéni\, sértetlenséget ígérve\, kicsalt a szentélyből odamenekült embereket\, aztán lemészárolta őket. E gyalázat elkövetői a haláluk után is bűnhődtek tettükért. Csontjaikat kihantolták és szétszórták. \nArról is beszámol\, hogy miután Themisztoklész száműzetésben meghalt\, hamvait „hazaszállították és Attikában temették el az athéniak tudta nélkül\, mert nem lett volna szabad itt eltemetni\, hiszen hazaárulásért volt számkivetésben”. \nPlatón a Törvények X. könyvében ír azokról\, akik nem hisznek az istenekben\, és különös szertartásokon törik fejüket\, „az embereket megvetik\, és a tömegeket félrevezetik\, azt híresztelvén\, hogy ők a holtak lelkeit fel tudják idézni\, azok végeztessenek ki\, és testük maradjon temetetlen\, nehogy a túlvilágra eljuthassanak”. Ha pedig egy szabad polgár titokban mégis eltemetné az elítéltet\, „istentelenség vádja alá essen”.\nPeriklész korában vált divattá Athénban az egyre díszesebb családi temetkezés. Az állam szabályozni igyekszik ezt az új szokást\, mert politikai konfliktusok származhatnak abból\, ha a nekropolisz nem tükrözi a polisz értékrendjét. \nAntigoné:\nPapp Annamária\nTeiresziász\, Iszméné: Bódi Beáta (két szerepben)\nŐr: Csuka János\nHaimon: Kovács István Ákos / Tóth János Gergely\nKreón: Téglás Márton\nKarvezető: Kovács J. István\nThébai vének\nKecskeméti Róbert\nKovács István Ákos / Tóth János Gergely\nSzamosvári Gyöngyvér\nMaszk: Perger László\nJelmez: Zanotta Veronika\nÁrnykép: Kovács J. István \nFény: Csuka János\, Papp Krisztina \nAsszisztens:\nVajkó Anísia \nRendezte: Bucz Hunor (Jászai Mari-díjas)
URL:https://terszinhaz.hu/musor/antigone-12/
CATEGORIES:Színház
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221128T190000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221128T200000
DTSTAMP:20260912T225114
CREATED:20240314T154047Z
LAST-MODIFIED:20240314T154047Z
UID:1067-1669662000-1669665600@terszinhaz.hu
SUMMARY:Antigoné
DESCRIPTION:Szophoklész több mint száz drámát írt. Megmaradt nyolc. Hét tragédia és töredékben egy szatírjáték. Talán nem a véletlen műve\, hogy a hét ránk maradt tragédiája közül háromban téma a „tisztes elhantoltatás”. Munkásságának kezdetén az Aiasz\, legvégén pedig az Oidipusz Kolónoszban című tragédiában is érinti ezt a témát. Legteljesebben az Antigonéban fejti ki. Élete delén\, 55 évesen írja\, akkor\, amikor Periklész mellé hadvezérnek választja az athéni nép. Egy büntető hadjárat vezére lesz\, és így jócskán belekóstolhat az állami érdek és az egyéni lét konfliktusába. \nThuküdidész beszél el egy gyilkossági történetet: néhány athéni\, sértetlenséget ígérve\, kicsalt a szentélyből odamenekült embereket\, aztán lemészárolta őket. E gyalázat elkövetői a haláluk után is bűnhődtek tettükért. Csontjaikat kihantolták és szétszórták. \nArról is beszámol\, hogy miután Themisztoklész száműzetésben meghalt\, hamvait „hazaszállították és Attikában temették el az athéniak tudta nélkül\, mert nem lett volna szabad itt eltemetni\, hiszen hazaárulásért volt számkivetésben”. \nPlatón a Törvények X. könyvében ír azokról\, akik nem hisznek az istenekben\, és különös szertartásokon törik fejüket\, „az embereket megvetik\, és a tömegeket félrevezetik\, azt híresztelvén\, hogy ők a holtak lelkeit fel tudják idézni\, azok végeztessenek ki\, és testük maradjon temetetlen\, nehogy a túlvilágra eljuthassanak”. Ha pedig egy szabad polgár titokban mégis eltemetné az elítéltet\, „istentelenség vádja alá essen”.\nPeriklész korában vált divattá Athénban az egyre díszesebb családi temetkezés. Az állam szabályozni igyekszik ezt az új szokást\, mert politikai konfliktusok származhatnak abból\, ha a nekropolisz nem tükrözi a polisz értékrendjét. \nAntigoné:\nPapp Annamária\nTeiresziász\, Iszméné: Bódi Beáta (két szerepben)\nŐr: Csuka János\nHaimon: Kovács István Ákos / Tóth János Gergely\nKreón: Téglás Márton\nKarvezető: Kovács J. István\nThébai vének\nKecskeméti Róbert\nKovács István Ákos / Tóth János Gergely\nSzamosvári Gyöngyvér\nMaszk: Perger László\nJelmez: Zanotta Veronika\nÁrnykép: Kovács J. István \nFény: Csuka János\, Papp Krisztina \nAsszisztens:\nVajkó Anísia \nRendezte: Bucz Hunor (Jászai Mari-díjas)
URL:https://terszinhaz.hu/musor/antigone-11/
CATEGORIES:Színház
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221125T190000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221125T210000
DTSTAMP:20260912T225114
CREATED:20231013T120512Z
LAST-MODIFIED:20240314T154235Z
UID:94-1669402800-1669410000@terszinhaz.hu
SUMMARY:Antigoné
DESCRIPTION:Szophoklész több mint száz drámát írt. Megmaradt nyolc. Hét tragédia és töredékben egy szatírjáték. Talán nem a véletlen műve\, hogy a hét ránk maradt tragédiája közül háromban téma a „tisztes elhantoltatás”. Munkásságának kezdetén az Aiasz\, legvégén pedig az Oidipusz Kolónoszban című tragédiában is érinti ezt a témát. Legteljesebben az Antigonéban fejti ki. Élete delén\, 55 évesen írja\, akkor\, amikor Periklész mellé hadvezérnek választja az athéni nép. Egy büntető hadjárat vezére lesz\, és így jócskán belekóstolhat az állami érdek és az egyéni lét konfliktusába. \nThuküdidész beszél el egy gyilkossági történetet: néhány athéni\, sértetlenséget ígérve\, kicsalt a szentélyből odamenekült embereket\, aztán lemészárolta őket. E gyalázat elkövetői a haláluk után is bűnhődtek tettükért. Csontjaikat kihantolták és szétszórták. \nArról is beszámol\, hogy miután Themisztoklész száműzetésben meghalt\, hamvait „hazaszállították és Attikában temették el az athéniak tudta nélkül\, mert nem lett volna szabad itt eltemetni\, hiszen hazaárulásért volt számkivetésben”. \nPlatón a Törvények X. könyvében ír azokról\, akik nem hisznek az istenekben\, és különös szertartásokon törik fejüket\, „az embereket megvetik\, és a tömegeket félrevezetik\, azt híresztelvén\, hogy ők a holtak lelkeit fel tudják idézni\, azok végeztessenek ki\, és testük maradjon temetetlen\, nehogy a túlvilágra eljuthassanak”. Ha pedig egy szabad polgár titokban mégis eltemetné az elítéltet\, „istentelenség vádja alá essen”.\nPeriklész korában vált divattá Athénban az egyre díszesebb családi temetkezés. Az állam szabályozni igyekszik ezt az új szokást\, mert politikai konfliktusok származhatnak abból\, ha a nekropolisz nem tükrözi a polisz értékrendjét. \nAntigoné:\nPapp Annamária\nTeiresziász\, Iszméné: Bódi Beáta (két szerepben)\nŐr: Csuka János\nHaimon: Kovács István Ákos / Tóth János Gergely\nKreón: Téglás Márton\nKarvezető: Kovács J. István\nThébai vének\nKecskeméti Róbert\nKovács István Ákos / Tóth János Gergely\nSzamosvári Gyöngyvér\nMaszk: Perger László\nJelmez: Zanotta Veronika\nÁrnykép: Kovács J. István \nFény: Csuka János\, Papp Krisztina \nAsszisztens:\nVajkó Anísia \nRendezte: Bucz Hunor (Jászai Mari-díjas)
URL:https://terszinhaz.hu/musor/antigone/
LOCATION:Térszínház\, Fő tér 1\, Budapest\, Budapest\, 1033\, Magyarország
CATEGORIES:Színház
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://terszinhaz.hu/wp-content/uploads/2023/10/tixa_cover.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221123T190000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221123T203000
DTSTAMP:20260912T225114
CREATED:20240314T153923Z
LAST-MODIFIED:20240314T153923Z
UID:1068-1669230000-1669235400@terszinhaz.hu
SUMMARY:Antigoné
DESCRIPTION:Szophoklész több mint száz drámát írt. Megmaradt nyolc. Hét tragédia és töredékben egy szatírjáték. Talán nem a véletlen műve\, hogy a hét ránk maradt tragédiája közül háromban téma a „tisztes elhantoltatás”. Munkásságának kezdetén az Aiasz\, legvégén pedig az Oidipusz Kolónoszban című tragédiában is érinti ezt a témát. Legteljesebben az Antigonéban fejti ki. Élete delén\, 55 évesen írja\, akkor\, amikor Periklész mellé hadvezérnek választja az athéni nép. Egy büntető hadjárat vezére lesz\, és így jócskán belekóstolhat az állami érdek és az egyéni lét konfliktusába. \nThuküdidész beszél el egy gyilkossági történetet: néhány athéni\, sértetlenséget ígérve\, kicsalt a szentélyből odamenekült embereket\, aztán lemészárolta őket. E gyalázat elkövetői a haláluk után is bűnhődtek tettükért. Csontjaikat kihantolták és szétszórták. \nArról is beszámol\, hogy miután Themisztoklész száműzetésben meghalt\, hamvait „hazaszállították és Attikában temették el az athéniak tudta nélkül\, mert nem lett volna szabad itt eltemetni\, hiszen hazaárulásért volt számkivetésben”. \nPlatón a Törvények X. könyvében ír azokról\, akik nem hisznek az istenekben\, és különös szertartásokon törik fejüket\, „az embereket megvetik\, és a tömegeket félrevezetik\, azt híresztelvén\, hogy ők a holtak lelkeit fel tudják idézni\, azok végeztessenek ki\, és testük maradjon temetetlen\, nehogy a túlvilágra eljuthassanak”. Ha pedig egy szabad polgár titokban mégis eltemetné az elítéltet\, „istentelenség vádja alá essen”.\nPeriklész korában vált divattá Athénban az egyre díszesebb családi temetkezés. Az állam szabályozni igyekszik ezt az új szokást\, mert politikai konfliktusok származhatnak abból\, ha a nekropolisz nem tükrözi a polisz értékrendjét. \nAntigoné:\nPapp Annamária\nTeiresziász\, Iszméné: Bódi Beáta (két szerepben)\nŐr: Csuka János\nHaimon: Kovács István Ákos / Tóth János Gergely\nKreón: Téglás Márton\nKarvezető: Kovács J. István\nThébai vének\nKecskeméti Róbert\nKovács István Ákos / Tóth János Gergely\nSzamosvári Gyöngyvér\nMaszk: Perger László\nJelmez: Zanotta Veronika\nÁrnykép: Kovács J. István \nFény: Csuka János\, Papp Krisztina \nAsszisztens:\nVajkó Anísia \nRendezte: Bucz Hunor (Jászai Mari-díjas)
URL:https://terszinhaz.hu/musor/antigone-9/
CATEGORIES:Színház
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221115T190000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221115T200000
DTSTAMP:20260912T225114
CREATED:20240314T154015Z
LAST-MODIFIED:20240314T154015Z
UID:1069-1668538800-1668542400@terszinhaz.hu
SUMMARY:Antigoné
DESCRIPTION:Szophoklész több mint száz drámát írt. Megmaradt nyolc. Hét tragédia és töredékben egy szatírjáték. Talán nem a véletlen műve\, hogy a hét ránk maradt tragédiája közül háromban téma a „tisztes elhantoltatás”. Munkásságának kezdetén az Aiasz\, legvégén pedig az Oidipusz Kolónoszban című tragédiában is érinti ezt a témát. Legteljesebben az Antigonéban fejti ki. Élete delén\, 55 évesen írja\, akkor\, amikor Periklész mellé hadvezérnek választja az athéni nép. Egy büntető hadjárat vezére lesz\, és így jócskán belekóstolhat az állami érdek és az egyéni lét konfliktusába. \nThuküdidész beszél el egy gyilkossági történetet: néhány athéni\, sértetlenséget ígérve\, kicsalt a szentélyből odamenekült embereket\, aztán lemészárolta őket. E gyalázat elkövetői a haláluk után is bűnhődtek tettükért. Csontjaikat kihantolták és szétszórták. \nArról is beszámol\, hogy miután Themisztoklész száműzetésben meghalt\, hamvait „hazaszállították és Attikában temették el az athéniak tudta nélkül\, mert nem lett volna szabad itt eltemetni\, hiszen hazaárulásért volt számkivetésben”. \nPlatón a Törvények X. könyvében ír azokról\, akik nem hisznek az istenekben\, és különös szertartásokon törik fejüket\, „az embereket megvetik\, és a tömegeket félrevezetik\, azt híresztelvén\, hogy ők a holtak lelkeit fel tudják idézni\, azok végeztessenek ki\, és testük maradjon temetetlen\, nehogy a túlvilágra eljuthassanak”. Ha pedig egy szabad polgár titokban mégis eltemetné az elítéltet\, „istentelenség vádja alá essen”.\nPeriklész korában vált divattá Athénban az egyre díszesebb családi temetkezés. Az állam szabályozni igyekszik ezt az új szokást\, mert politikai konfliktusok származhatnak abból\, ha a nekropolisz nem tükrözi a polisz értékrendjét. \nAntigoné:\nPapp Annamária\nTeiresziász\, Iszméné: Bódi Beáta (két szerepben)\nŐr: Csuka János\nHaimon: Kovács István Ákos / Tóth János Gergely\nKreón: Téglás Márton\nKarvezető: Kovács J. István\nThébai vének\nKecskeméti Róbert\nKovács István Ákos / Tóth János Gergely\nSzamosvári Gyöngyvér\nMaszk: Perger László\nJelmez: Zanotta Veronika\nÁrnykép: Kovács J. István \nFény: Csuka János\, Papp Krisztina \nAsszisztens:\nVajkó Anísia \nRendezte: Bucz Hunor (Jászai Mari-díjas)
URL:https://terszinhaz.hu/musor/antigone-10/
CATEGORIES:Színház
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220207T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220207T000000
DTSTAMP:20260912T225114
CREATED:20240314T150446Z
LAST-MODIFIED:20240314T150446Z
UID:1040-1644192000-1644192000@terszinhaz.hu
SUMMARY:Rómeóról és Júliáról
DESCRIPTION:A rendező naplójából: \n„A vágynak gátja kőfal nem lehet…” \nTalán sokunk fülében cseng ismerősen a jól ismert mondat Shakespeare egyik leghíresebb művéből. Két fiatal szerelmes\, akik egymásért mindent megtennének. Hiszik\, hogy ha bíznak egymásban\, határ a csillagos ég. De vajon a szerelem jó tanácsadó-e? Mint Illés szekere gyors\, hevesebb lángra kapnak tőle az emberi szívek. A szerelemmel való találkozás az egyik olyan pillanat az életben ahol egészen más ritmust kap a létezésünk. A másik ilyen pillanat a halállal való találkozás. Mind a kettő szelleme jócskán belengi az előadás világát. A két fiatal\, Rómeó és Júlia talán idejekorán találkozik mind a kettővel. Mi lett volna ha ez máshogyan alakul? \nSzereposztás \nPÁRIS\, ifjú nemesúrfi\, a herceg atyafia: Kecskeméti Róbert\nRÓMEÓ\, Montague fia: Szondi Tamás\nMERCUTIO\, a herceg rokona\, Rómeó barátja:\nCsuka János\nBENVOLIO\, a herceg rokona\, Rómeó barátja:\nKecskeméti Róbert\nTYBALT\, Capuletné unokaöccse: Téglás Márton\nLŐRINC\, Ferences barát:\nStubnya Béla\nJÚLIA\, Capuleték leánya: Kelecsényi Panni\nJÚLIA DAJKÁJA: Szamosvári Gyöngyvér\nHALÁL-ANGYAL: Papp Annamária \nZENÉSZEK: Riesz Péter (gitár)\, Bucz Magor (billentyű\, elektronika) \nPRODUKCIÓS VEZETŐ\, ZENESZERZŐ: Bucz Magor\nDRAMATURG: Pintér Károly \nRENDEZŐ: Tóth János Gergely
URL:https://terszinhaz.hu/musor/romeorol-es-juliarol-10/
CATEGORIES:Színház
END:VEVENT
END:VCALENDAR