Az érzések kuszasága és a szeretetnek álcázott önzés a társas színlelés förtelmes színterévé teszi Orgon otthonát. Ezt használja ki Tartuffe, az álszent. A szétzüllött család esélytelen a profi szélhámossal szemben.
Szereposztás
PERNELLE ASSZONY - VAJKÓ ANÍSIA
ORGON - KOVÁCS J. ISTVÁN
ELMIRA - SZAMOSVÁRI GYÖNGYVÉR
DORINE - BÓDI BEÁTA
DAMIS - CSUKA JÁNOS
MARIANE - PAPP ANNAMÁRIA
VALÉR - CSIBA GERGELY / KECSKEMÉTI RÓBERT
CLEANTE - KASSAI KASZÁS IMRE
TARTUFFE - TÉGLÁS MÁRTON
RENDŐRHADNAGY - BALOGH LÁSZLÓ
SZCENIKA - PERGER LÁSZLÓ
KOVÁCS J. ISTVÁN
HANG, FÉNY - KOVÁCS ÁKOS
ZENE - DÉNES ROLAND
JELMEZ - ZANOTTA VERONIKA
RENDEZŐ - BUCZ HUNOR
A rendező naplójából
Napóleon Szent Ilona szigetén száműzöttként mondta a darabról, hogy bármilyen jeles is a mű, nem engedné meg előadását, s csodálja, hogy XIV. Lajos megtette Mitől hökkent úgy vissza az excsászár?
Szerb Antal írja: " a Tartuffe-ben egy rokonszenves család fokozatosan áldozatául esik egy démoni gazembernek." Rokonszenves család? Ki szeretne közülünk Orgon családjában élni? Tartuffe, a démoni? Az asztaljelenetben, mikor is túljárnak az eszén, elveszti lélekjelenlétét, képtelen belátni, hogy -sakknyelven szólva- túljátszották őt. Zsebében a család vagyona, és mégis kiborítja az, hogy férfiúi ellenállhatatlanságán csorba esett.
Lojális úr minatűr mása, mintegy reflexe, tükörképe, árnyéka Tartuffe-nek. Moliére szolgáját egyébként Loyalnak hívták. Nem nehéz asszociálni Loyolai Szent Ignácra.
Az 1664-es bemutatón Pernelle asszonyt egy férfi alakította, Louis Béjart, mellesleg Molére feleségének nagybátyja. Orgon Moliére volt, Orgon felesége, Elmira pedig Moliére felesége, Armande Béjart. Dorine-t Moliére volt szeretője, feleségének mamája, Madeleine Béjart játszotta. A középkori farce-okból, vásári komédiákból és a commedia dell' arte-ból életerőt kapó darab jócskán táplálkozhatott a társulat legintimebb élményeiből is. "Le pauvre homme!" -ezt fordítja Vas István úgy, hogy "Szegény". Orgon kiált így föl többször a darab elején, elárulva teljes beszűkülését és bugyutaságát a Tartuffe iránti rajongása agylágyító bizonyítékául. A kifejezés XIV. Lajostól származik, aki az 1662-i hadjáratban ebédre invitálta Rhodez bíbornokot, aki nem fogadta el a meghívást, mondván, hogy böjti nap van. Egy udvari ember ekkor odasúgta a királynak, hogy a jámbor pap imént fejezte be bőséges falatozását. Ekkor a Napkirály nevetve felkiáltott: "Le pauvre homme!" A korabeli följegyzések szerint a királynak nagyon tetszett, amikor e mondást Molére színpadáról hallotta vissza.
A franciák Nagy Százada. Grand Siécle, vagy ahogy a századot dicsőítő költemény írja: Le Siécle de Louis le Grand. Az óda fennkölt szerzője ugyanaz a Charles Perrault, aki a Csizmáskandúr című mesét írta.
XIV. Lajosról igen sok szobor és kép készült, de talán a leghíresebb, amit az udvar hivatalos festője, Hyacinthe Riguard fetett a 63 éves Napkirályról. Az iskolát teremtő képen a király súlyos drapériák alatt, hatalmas, sörényszerű parókájában, tulipánokkal ékesített, paplanvastag palástban áll előttünk. Bal keze csípőjén, jobbjával pedig jogarára támaszkodik, mintha az egy sétapálca volna. A korona térdmagasságban a támaszkodó jogar mellett, a királyi ládán. De ami a legkülönösebb a képen, az a beállás. Deréktól fölfele:"Az állam én vagyok", deréktól lefele azonban akár egy nyugdíjas balerina. Laza csípőmozdulattal medencéjét felénk fordítja, combközéptől kivillanó lábszára balettban kimunkált izmairól és kecses bokájáról tanúskodik, s no persze a piros sarkú, magas cipellőben lábfejei a balett-termekből jól ismert harmadik poziciót mintázzák.
Ha ilyen a fenség a franciák nagy századában, akkor már kezdem érteni, hogy Moliére műve miért fensőbb vígjáték.
A király és a janzenisták meccsében a Tartuffe egy testcsel: a király enged a darab betiltását követelőknek, hogy végül teljesen megsemmisítse őket, még apátságukat is leromboltatja.
Nagy Lajos hadat üzent a protestantizmusnak is. A vallási üldözés különösen gonosz és hatásos formája zajlott uralkodása alatt. Katonákat szállásoltak be a protestánsok házaiba, akik tetszésük szerint dúltál fel "vendéglátóik" családi életét, és lépten-nyomon megbántották a ház asszonyait. Olyan emberek, akik még a kínpadon is megátalkodottan megmaradtak volna hitük mellett, megtörtek. Moliére volt látnok? Avagy minden franciák királya volt-e jó tanítvány?
Zanza: Az érzések kuszasága és szeretetnek álcázott önzés a társas színlelés förtelmes színterévé teszti Orgon otthonát. Ezt használja ki Tartuffe, az álszent. A szétzüllött család esélytelen a profi szélhámossal szemben
Jegyrendelés
Jegyrendelés:
1. a Térszínház üzenetrögzítős telefonkészülékén:
+36-1-388-4310
2. Szamosvári Gyöngyvér telefonján:
+36-30-391-9765
3. E-mailen: tovább az online jegyrendelésre.
Belépődíj: 1800 Ft.
Szakmai jegy: 800 Ft.
A bérletes előadások ára kedvezményes!
A három előadásból álló középiskolás bérlet ára 4500 Ft,
a szintén három előadásból álló általános iskolás bérlet ára 1800 Ft.