Színházunkról

A Színház bemutatása 

A Térszínház 1969 óta, azaz 55 éve, folyamatosan működő alkotóközösség. 1986-tól van Óbudán, a Fő tér 1. szám alatti kastélyépületben. Ezt megelőzően több helyen is megfordult a társulat, mert 1990 előtt a politikai nyomás egyik helyről a másikra sodorta, hiszen a Térszínház nem igazán fért bele az Aczél-korszak közművelődési apparátusának „ízlésébe”, a három T-ből olykor a megtűrtbe se.

Kezdetben Csepelen, majd 1978-tól 1986-ig Újpesten működött: azt mondták a társulatnak, ideiglenesen költözzön ki, mert renoválni akarják a házat, miközben eladták. Ekkor jött Óbuda. A társulat a Zichy-kastély szárnyépületében talált állandó játszóhelyre, ahol 1991-ben, emberbaráti összefogással egy 60 fő befogadására alkalmas kamaratermet, irodát, öltözőt és egy kisebb műhelyt alakított ki. „Befogadtak bennünket, itt ragadtunk, megszerettük Óbudát, és talán nem túlzás, Óbuda is megszeretett bennünket.” – nyilatkozott Bucz Hunor, a társulat 2022 tavaszán elhunyt, Jászai Mari-díjas alapító-igazgatója. 

A Térszínház elmúlt öt évtizedének több mint kétharmadát a pályázati színházi létezés folyamatos alkotómunkája jellemzi, de az azt megelőző közel két évtizedes, úgynevezett amatőr – ma már alternatívnak mondanánk – működés is jelentős. Cél volt, hogy a társulat professzionista létezésének megteremtése során megtartsa mindazokat az értékeket is, amelyekre az úgynevezett „amatőr” létnek köszönhetően tett szert. 

A Térszínház életének mai napig része az úgymond manufakturális jelleg: műhelymunka, közösségi alkotás, kísérleti színházi törekvés, a közönséggel való személyes kapcsolatteremtés, drámapedagógiai és beavató színházi tevékenység. A társulat alapítója Bucz Hunor, Jászai Mari-díjas rendező, költő, drámapedagógus, aki haláláig alapjaiban határozta meg a színház ars poeticáját és működését.

A Térszínház vezetését 2022 májusától Bucz Hunor fia, Bucz Magor, Junior Prima-díjas zeneszerző folytatja, aki kisgyermekkora óta részese a színház munkájának.

Bár a Térszínház tradíciói irányadóak számunkra, fontosnak tartjuk az újításokat, ezért a 2023/24-es évadot a Megújulás évada-ként hirdettük meg. Céljaink között szerepel új közönségrétegek megszólítása, új szakmai kapcsolatok létesítése, fiatalítás, a koncertszerű és színházi szemléletmód egységességére törekvő kísérleti produkciók létrehozása, arculati korszerűsítés, infrastrukturális lehetőségeink bővítése. Átértelmezés helyett értelmezés a célunk, revideálás helyett interpretálás. 

A művek hiteles dramaturgiai és eszmetörténeti közvetítését fontosnak tartjuk, ugyanakkor tartózkodunk a festőiségtől, a kisrealizmustól és a külsőséges historizálástól. Keressük a lehetőségét annak, hogy az alternatív színházi eszköztárat, hogyan tudjuk a klasszikus értékek közvetítésének szolgálatába állítani. Ez az ambíció egyfajta híd szerep betöltésére sarkall bennünket. Színházi élmény a teljes embernek – találkozzunk a Térszínházban!

És, hogy miért Térszínház? – Lehet, hogy azért, mert a Térszínház a szigorúan vett színházi programokon kívül TERet ad egyéb eseményeknek is: közönségtalálkozó, hangverseny, koncertszínház, felolvasó est, rendhagyó irodalomóra. – Az is lehet, hogy azért, mert a Térszínház repertoárján számos szabadTÉRen is előadható előadás szerepel. – És az sem kizárható, hogy azért, mert érdemes összevetni minket Gordon Craiggel, aki különbséget tesz a festői színház és az architektonikus élményt nyújtó TÉRszínház között. Az előbbi benyomásokat ad, elandalít és illúziókba ringat. Elbódít. Az utobbi pedig bekapcsol.

A drámai erővonalak terében, akár egy épületben, az összeütközés középpontjában vagy. Részeseként a cselekménynek. Kijózanít. Felismered, hogy alkotótársa, nem pedig fogyasztója vagy az előadásnak.

A Térszínház első logója csigát formázott. Hogy miért? 

Bár a csiga, az előadások előtti kézfogásokban és mint kabalaállat továbbra is kíséri munkánkat, 2023-ban új, korszerű logót álmodtunk meg a Térszínháznak. Tervezője Andrási Ágnes. A félkör TÉRforma, mintha csak aréna lenne, ókori teátrum, de átkarol, behív, mint a római Szent Péter tér barokk oszlopsorának rajzolata. Színei a fekete-sárga színházunk esztétikai kettősségére, hídszerepére utalnak: modern, alternatív eszköztár, de klasszikus értékrend jellemez bennünket.

Független, pályázati színház vagyunk, de nem pincében, nem sufniban, hanem egy kastélyépületben működünk, annak is a fényhez, az életet adó meleghez, a reményhez közelebbi szegletében: a felső emeleten. A Térszínház feliratot körbeölelő sárga- fekete félkör nap-hold szimbólum is egyben, ami maga a férfi-nő komplementer, így, mitikusan hímnős, mint a csiga, vagy épp a görög jós, Teireisziasz, aki vakon is többet lát harmadik szemével, mint mi, kicsinyes kétszeműek.